Az alapítói határozat szerint a Menházban a vak, a végtagjaikat vesztett, a teljesen legyengült és az idős honvédtisztek kaphattak élethosszig tartó elhelyezést és teljes ellátást. Az 1880-as évek elejétől azonban már közkatonákat is felvettek az intézménybe.
A menházihelyek (100 fő) az állami kezelés bevételt követően nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg a tisztek és altisztek, valamint a közkatonák között. A rokkantság sem volt már kizárólagos feltétel, mert az életkorukból adódóan keresőképtelen, vagyontalan honvédek is felvételt nyerhettek, bár a rokkant vitézek mindvégig előnyt élveztek. A Menházat felügyelő – és havi rendszerességgel ülésező – bizottság döntött arról, hogy ki kerülhet az intézménybe. A bizottság elnökét és jegyzőjét, valamint négy tagját a Honvédelmi Minisztérium nevezte ki, további négy tagját pedig a honvéd egyletek központi választmánya jelölte. A bizottság a jelentkezőket rangsorolta, és egy-egy hely megüresedése esetén, a soron következő kérelmezőnek engedélyezte a beköltözést. A helyhatóságok a vagyontalanság és keresetképtelenség igazolásával, valamint a kérelmek továbbításával és a kérelmezők kiértesítésével segítették a Menház zavartalan működését. A sajtóban megjelenő cikkek, amelyek a Menház életét idillikus színben festették le, vonzóvá tették az intézményt az idősödő honvédek körében. Azonban az intézménybe jelentkezés valódi oka a nagyfokú rászorultság és a vagyontalanságv olt. A Menház korabeli népszerűségére jó példa, hogy a rendkívüli bátorságáról és hősiességéről országszerte ismert Lebstück Mária volt honvéd főhadnagy 1882-ben kérvényezte, hogy „a menházban a fehérneműk kezelése rá bízassék…”
Az 1887-es felvételi rendszer
Jegyzőkönyv a Honvédmenházba való felvétel, valamint a honvédsegélyezés módozatának és szabályozásának céljából (1887. május 16., Budapest)
Jelenlevők: Jekelfalusi Lajos (Honvédmenház Felügyelő Bizottság elnöke), Csatáry Lajos és Nedeczky István (Honvédmenház Felügyelő Bizottsági tagok), Visontay Kovács László, Ivánka Imre (Segélyező Bizottság küldöttei), Tisza László (Országos Honvédegyleti Választmány elnöke)
A jelenlévők a következő határozatokat hozták meg:
I. Minden 1848-49-es igazolt honvéd, aki vagyontalan és 70. életévét betöltötte, jogosult a Honvédmenházba a felvételre és a nyugdíjazásra.
II. Azon igazolt és vagyontalan honvédek, akik megvakultak vagy a szabadságharc során olyan sérüléseket szenvedtek el, amelyek miatt keresetképtelené váltak, elsőbbséget élveztek a felvétel során.
III. A Honvédmenházba 70 tiszti és 30 legénységi állományú hely rendszeresíttetik, a legénységi állományú helyekre nem teljesen rokkantak vétettnek fel.
IV. Azon honvédek, akik nem tisztek voltak és a II. pontban felsorolt osztályba estek, kétszeres nyugdíjban részesültek.
V. Az elhunyt honvédtisztek és honvédek özvegyei, abban az esetben, ha igazolni tudják, hogy 1848-1849-ben az elhunytak nejei voltak, részesültek a férjüket megillető segélyben.
VI. A Honvédmenházba való felvétel előfeltétele a Segélyező Bizottság meghallgatása volt. Azon esetekben ahol a felvételnél az orvosi látlelet volt a döntő a felvétel során, ott kötelező orvosi vizsgálatra volt szükség.
VII. A Honvédsegélyező Egylet orvosivizsgálat céljából az egyes honvédegyletek területén két orvost felkérnek vizsgálat céljából és csak ezen megbízottak látlelete fogadható el.
VIII. Mind a Honvédmenházba való felvételhez, mind pedig a segélyezéshez szükséges, hogy a 48-as honvédmúltat igazoló honvédegyleti igazolást az Országos Honvédegylet Választmányának egyik tagja és elnöke láttamoztassa.
IX. Az Országos Honvédegylet által előtejesztendő a folyamodványok és teendők, valamint az ajánlatok a Honvédmenház Felügyelő Bizottságának illetve a Honvédsegélyező Egyletnek véleményezésre megküzdendők.
X. 48-as honvédmúlt bizonyításán kívül az illetékes honvédegyleteknek vagyontalanság és keresőképtelenség módozatát ismertetni kellett. Ezeket a Honvédmenház Felügyelő Bizottsága, a Honvédsegélyező Egylet választmánya által minden honvédegylettel közöltetni fognak.
XI. A megállapodásokat az Országos Honvédegylet következő közgyűlésén hirdették ki.