Kiállítás nyílik az 1848/49-s forradalom és szabadságharc veteránjairól

Kik voltak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legmagasabb kort megérő katonái? Hol éltek, kik gondozták őket? Hogyan emlékezünk meg ma egykori szabadságharcunk veteránjairól? Akit érdekelnek a válaszok ezekre a kérdésekre, azoknak érdemes felkeresni a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény közös Kossuth Lajos elfogyott regimentje, ’48-as veterángondozás és a Honvédmenház története című kiállítását, amely 2022. október 14-én délután, 17.00-kor nyílik a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben (Budapest, Ráday u. 18.).

Honvédek a Menhàz előtt 1905-ben. HTM 45.799/Fk.

A kiállítás a Honvédmenház alapításának (1872. szeptember 29.) 150. évfordulója alkalmából nyílik meg a Honvédmenház emlékév keretein belül, és 2023. március 16-áig lesz látogatható. A kiállítás kurátorai: Gönczi Ambrus (Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény), Szoleczky Emese (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) és Ress Zoltán (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum). A kiállítást Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese nyitja meg. A Ferencvárosi Önkormányzat részéről Döme Zsuzsanna alpolgármester köszönti a megjelenőket.

A kiállítás a Honvédmenház történetén keresztül mutatja be az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utóéletének egyik kardinális kérdését, a veterángondozás helyzetét. Az objektum történetén keresztül betekinthetünk az agg honvédek mindennapjaiba, megismerhetjük a Menház parancsnokait és lakóit, de fény derül a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Honvédmenház veteránjainak kapcsolatára is.

Horthy Miklós kormányzó és a Menház utolsó ’48-as veteránjai 1920-ban. HTM 31.942/Fk

Azt is megtudhatjuk, hogy miként élték meg a még élő, de már agg korban lévő ’48-as honvédek az első világháborút, az őszirózsás forradalmat, a Tanácsköztársaság kikiáltását, a román megszállást és a trianoni békediktátumot. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy a Honvédmenház lakóinak protokolláris megjelenését is bemutatja, valamint feleleveníti a tévesen utolsó ’48-as honvédként eltemetett Lebó István alakját is.

Lebó István sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben felújítás előtt és után (Ress Zoltán fotója)