Házirend

Öreg katonák vagyunk, de mégis katonák. Életünknek megvan a maga óraműve, mely szerint igazodnunk kell s házirendünk ha nem is érdekes, de bepillantást enged életünk folyásába. Ez a házirend az, amelyet alább egész terjedelmében közreadunk.

1. Reggeli felkelés.

A menházbam április első napjától szeptember utolsó najáig hat órakor, október első napjától március utolsó napjáig hét órakor reggel csengettetik az ébresztő, melyre minden menházi tag köteles ágyát elhagyni, azt rendesen megvetni, az alól kiseperni, a szemetet a szoba ajtaja előtt álló ládába betenni.

2. Öltözködés.

A fekhely rendbeszedése után a menházi tag megtisztogatja ruháját, megmosakodik és megfésülködik, vasárnap és csütörtökön tiszta fehér ruhát vesz és téli időben háromnegyed nyolc órakor, nyári időben háromnegyed hét órakor ágya mellé áll. A szobaatya megvizsgálja, vajjon öltözete, ágya, ruházata és egyéb holmija rendben van, elrendeli a hiány pótlását és átveszi a szenynyes ruhát.

3. A szobaatya reggeli intézkedése.

A szobaatya ezen reggeli szemle alkalmával jegyzőkönyvecskéjébe veszi az illetők netaláni kívánalmait és annak bejelentését, hogy aznap akarnak-e és mikor kimenni. Az étkezésre itthon lesznek-e vagy sem. És ezt bejelenti a parancsnoknak, hogy ahhoz képest az étkezést intézhesse és kijelöli azt, aki a szoba végleges takarításában vagy más teendőben soros.

4. Reggelizés és takarítás.

Nyári hónapokban hét órakor, a téli hónapokban nyolc órakor adatik jel a reggelihez, melyre mindenki az ebédlőszobában megjelenik; a soros visszamaradván, az ablakot felnyitja, a szoba közepét kisöpri, téli idényben befűt, a szoba szemétládáját a kirendelt helyre viszi és kiüríti és ezeket bevégezve szintén reggelizni megy.

5. Reggeli jelentés a parancsnoknál.

A  menházi parancsnok minden nap kilenc-tíz óra közt tartja napi jelentési óráját, minélfogva tíz óra előtt külön engedély nélkül a menházat elhagyni nem szabad.

6. Ebéd.

Háromnegyed tizenkettőre adatik az első, tizenkét órakor a második jel az étkezésre; amennyiben az étkező szobákban az étkezés nem történhet egyszerre, a parancsnok a másodszori tálalás ideje iránt intézkedik.

7. Étkezési hely.

Minden étkezés az ebédlőszobákban, az ebédlőasztalnál történik, ételt elvinni nem szabad; aki elkésik, nincs követelésre jogosítva. Az intézetben fekvő gyengélkedők vagy tehetetlenekre nézve szolgáló kivételt a menházi parancsnok esetről-esetre állapítja meg.

8. Délutáni pihenés.

Azok, akiknek testi fogyatkozása kívánja, délután 1-3-ig pihenhetnek, mely idő alatt a többi bajtársak csendesen lenni tartoznak. Három órakor csengettetik az ébresztő, mire mindenki rendezi az ágyát és öltözetét. Felöltözve csak zsávolyzubbonyban szabad az ágyra feküdni, a lábbelit mindenkor le kell előbb vetni.

9. Vacsora és lefekvés ideje.

A vacsora a téli hónapokban fél hét, a nyári hónapokban fél nyolc órára, takarodó vagy kapuzárás télen nyolc, nyáron kilenc óra, lefekvés télen kilenc, nyáron 10 órára tüzetik ki, a világítás eloltása pedig télen fél tiz, nyáron fél tizenegy órakor eszközlendő, midőn mindenki ágyában feküdni s esetleg a saját pénzén szerzett gyertyáját is eloltani köteles és ezen időponton túl egymás nyugalmát zavarni nem szabad.

10. Ágynemü és ruházat kiosztása.

A szobaatya a vacsora után és lefekvés előtt osztja ki havonta egyszer a tiszta ágyruhát és szombaton este a tiszta fehérnemüt s azt, aki a házirend ellen vétett, könyvecskéjébe feljegyzi. E könyvecskében semminemü kitörlést tenni nem szabad.

11. A szobaatya jelentése.

A szobaatya a reggeli könyvecskéjével a napi soros tiszthez megy, aki azt láttamozza, s ami a menházparancsnoknak bejelentendő, azt megjegyzi vagy az illető egyént a napi jelentéshez való megjelenésre rendeli.

12. Ruházat rendbentartása.

Aki ruházatát és a menház szerelvényeit nem tartja rendben, vagy elronditja, vagy elidegeníti, megbüntettetik.

13. Panaszok előterjesztése a parancsnokhoz.

Akinek indokolt panasza van, jelentést tesz a soros főtiszt útján a menházparancsnoknak.

14. Panaszok előterjesztése a bizottsághoz.

Ha valaki panaszára orvoslást nem nyerne, az irásba foglalva rendes szolgálati uton a parancsnok által a menház-bizottsághoz intézhető, ily panaszt visszatartani vagy elutasitani nem szabad, hanem az mindenkor a felügyelő-bizottság elnökéhez küldendő.

Honvéd veteránok 1905.

15. Tehetetlenek gondozása.

A menházparancsnok gondoskodni fog aziránt, hogyha oly egyének vétetnek fel a menházba, a kik járni, mozogni, s magukon segíteni nem képesek, elkülönitve és úgy helyetessenek el, hogy legalább két magát még biró bajtárs lakjék velök, a kik őket gondozni tartoznak, a miért a szabályszerü pótdijat élvenzendik; az ily tehetetleneknek az étel a szobába hordatik.

16. Betegek ellátása.

Minden betegségi esetnél az orvos előhivatik, azonkivül az orvos hetenkint legalább egyszer az összes bentlakókat meg fogja látogatni és megfelelően rendelkezik, heves vagy járványos betegek az alap költségén közkórházba szállittatnak és felgyógyulásuk után a menházba visszatérnek.

17. Esti takarodó.

A menházba felvett minden hadastyánnak takarodó után mulhatlanul otthon kell lennie, ha csak az éjjelen át kimaradásra külön engedélyt vagy szabadságot nem kapott.

18. Szabadságolás.

Jogosítva van a menházparancsnok 10 napig tartó szabadságot adni, a menház bizottsági elnöke pedig belátása szerint hosszabb szabadságidőt engedélyezhet és ez alkalommal saját felelősségére a parancsnok által elhatározandó, vajjon a szabadságolt az intézeti ruhát magával viheti-e.

19. Elhalálozás és temetés.

Ha a menházban elhelyezett bajtársak valamelyike meghal, annak tisztességes, de egyszerü eltemetéséről a menház gondoskodik, mire nézve külön temetkezési rend adatik ki.

Honvéd veteránok 1910.

20. Hadastyánok megjelenése testületileg.

Ünneplések alkalmavával, tovább a kimult bajtársak emlékére tartandó gyász isteni tiszteletre vagy más jeles alkalomra, a menház hadastyánjai testületileg jelennek meg; mely számban, azt a parancsnok fogja esetről-esetre meghatározni.

21. Ünnepélyes megjelenések.

Minden ünnepélyes megjelenés vagy a menházparancsnok személyes vezetése mellett, vagy az általa kirendelt főtiszt vezetése mellett, de mindenesetre az ő felelősségére történik.

22. Ünnepi kimenetel.

Vasárnap és a saját felekezete ünnepén, egyszerü bejelentés és a hazatérésre fennálló rend megtartása mellett mindenki kimehet.

23. Menházba bocsájtható látogatások.

A menházban az illetők családtagjai, vagy barátjai csakis  délutáni órákban tehetnek látogatást és takarodókor távozni tartoznak, mert éjjelen át a menházban seni más, mint a ki rendszeresen odatartozik, nem tartózkodhat. Lovagias kötelessége minden honvédnek, hgy bajtársának családtagjait tiszteletben tartsa és sem azokat, sem pedig a főzés vagy mosás miatt a menházban alkalmazottakat ne sértegesse.

24. Halálozás vagy betegség esetén az aggastyán tulajdonának kezelése.

Ha menházban elhelyezett hadastyán meghal vagy sulyos megbetegedés miatt a kórházba szállittatik, avagy bünvádi kereset esetén a rendes biróságnak adatik át, a házparancsnok a nála talált saját tulajdon tárgyakról jegyzéket vesz fel egy honvéd fő- és altiszt jelenlétében és ezen jegyzéket két példányban elkészitvén, az emlitett tárgyak átadásakor az egyik példányon a rendes kiszolgáltatást magának nyugtatja és ilyen esetek a menház bizottságnak bejelentendők.

25. Az aggastyánok saját keresményei.

Azon honvédek, a kik a menházban találtak felvételt és müvészetök, tudományok, vagy kézimunkájuk által értékes munkát állitottak elő, azt személyesen nem árusithatják el és azzal nem házalhatnak és nem sorsolhatják ki, hanem a házparancsnokság utján a menházi bizottságnak átadni kötelesek, a mely azok értékesitése és a bevett összegnek az illetőnek kiszolgáltatása iránt esetről-esetre határozni fog.

26. Házszabályok közlése.

Ezen házszabályok minden lakosztályban kifüggesztetnek, a menházba belépő hadastyánoknak szóval is megmagyaráztatnak és azok megtartására minden a menházban levő tag köteles.

27. Esetleges módositások.

Ezen házszabályok módosítását a menház-bizottság meghallgatásával a honvédelmi miniszter rendelheti el.

 

Ezen házszabályokat jóváhagyom.

Budapesten, 1882, január hó 13-án.

SZENDE BÉLA, s.k., honvédelmi miniszter

A másolat hiteléül:

Budapesten, 1882, január hó 16-án.

CSERHALMY, s.k., vezér-hadbiztos

 

(Forrás: A 48-49-ki Agghonvédek Menedékházának emlékkönyve. Budapest, 1902?)