Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet ügyvivője tartott vetítettképes előadást a Pápai Nők Klubja felkérésére-meghívására a Klub 2018. október 2-i összejövetelén, a 2018-as Idősek Világnapja kapcsán, a pápai Huszár Közösségi Házban.
Magas kort megért negyvennyolcasaink címet viselte az előadás, melyen vetített képek segítségével 8 neves személyiség portréját világította meg a hallgatóság előtt Kerecsényi Zoltán. Olyan, az előadó által kiválasztott 8 magyar történelmi személyiségét, akik ilyen-olyan szerepet játszottak a kerek 170 esztendővel ezelőtt zajlott 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharcban, s akik így, vagy úgy Pápához és környékéhez is kötődnek.
A „rendhagyó történelemórán” konkrétan Bocsor István 1848-as országgyűlési képviselő, pápai kollégiumi tanár, Deák Ferenc 1848-as igazságügyminiszter, egykori pápai diák, a Pápa melletti Gecsén nyugvó Eberhardt Károly tábornok, Kossuth Lajos barátja, Kossuth Lajos magyar kormányzóelnök, néhai pápai díszpolgár, Pap Gábor 1848-as honvéd, néhai dunántúli református püspök, költő, volt pápai diák, Szladik János 1848-as honvéd tűzmester, nagyszívű pápai karitatív jótevő, Táncsics Mihály 1848-as forradalmi gondolkodó, író-újságíró, volt Pápa környéki segédtanító, és a Bakonytamásiban nyugvó Tatay Sámuel 1848-as nemzetőr, evangélikus esperes alakjával ismerkedhettek meg a jelenlévők, – pontosabban életüknek fontosabb állomásaival, s főként már az idősebb korukhoz köthető érdekességeikről.
Az előadó korabeli irodalmi szövegrészek, idézetek ismertetésével is színesítette prezentációját, például részleteket osztott meg Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Pap Gábor, Táncsics Mihály visszaemlékezéseiből, fennmaradt leveleiből, Somogyváry Gyula író pápai vonatkozású regényeiből, Tatay Sámuel nagyjelentőségű, Ésaiás 52,7 alapigéjű beszédéből, külön szólt Táncsics Mihály pápai gyógyíttatásáról, Kossuth Lajos időskori kertészkedéséről, növénygyűjtési szenvedélyéről, felolvasta Bocsorra emlékeztetve Kozma Andor A karthagói harangok című költeményét, illetve az Idősek Világnapjához is kötődően egy, a Pápa melletti Nyárád községből fennmaradt verset, Královics Lajos 1848-49-es honvéd tizedes A vén honvéd című szerzeményét.
Továbbá Kerecsényi Zoltán szólt a legutolsó 1848-as honvédekről is: az aggastyánként 106 évesen, éppen 100 esztendeje, 1918-ban elhunyt Szili István, a 90 éve, 1928-ban 97 évesen elhunyt Lebó István, valamint az 1929-ben, 102 évesen elhunyt Fischl József honvédekről. Utóbbi a legutolsó 1848-as magyar honvéd volt. Kerecsényi Zoltán kitért a 120 esztendeje elhunyt, Sissiként emlegetett Erzsébet királyné személyére is, akiről tiszteletből hajdanán Pápa városa ligetet is elnevezett. Kevesen tudják, hogy a nemzetközi tiltakozásokon kívül Sissi közbenjárására eresztették ki hamarabb a raboskodó magyar negyvennyolcas honvédeket. A kegyelemmel szabadult honvédek közül többen betegen, testileg és lelkileg megrokkanva tértek haza, vagy kerültek az utcára. Visszaemlékezések szerint a 19. század második felében nem akadt olyan falu, város Magyarországon, amelynek templomlépcsőin ne koldult volna egyre elnyűttebb ruhában, egyre őszebb szakállal egy-egy volt honvéd. A kegyelemmel szabadult, de meleg, családi otthonra nem lelő, magukra maradt, rokkant, magatehetetlen, s vagyonuktól megfosztott öreg negyvennyolcasoknak a kiegyezésig kellett arra várni, hogy megépülhessen a Magyar Királyi Rokkantház, vagy más néven Országos Honvédmenház Budapesten szintén Erzsébet királyné támogatásának köszönhetően. Ezen intézmény biztonságot, gondozottságot adó falai között jellegzetes piros zsinóros egyenruhát, s piros egyensapkát viselve élhették le életüket, s mesélhettek emlékeikről, köztük a legutolsó – a kiegyezést, az első világégést, a forradalmakat, no meg Trianont átélt – idős honvédek.
Forrás: Infó Pápa 2018.10.02.